Az ügyvédi tevékenységről” szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 17. pont 30. § alapján a felek – a hivatkozott §-ban foglalt eltérésekkel – a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A megbízási díj minden esetben az adott eset összes körülményeinek tisztázását követően és a az ügy sajátosságainak figyelembevétele mellett egyedi szempontrendszer szerint történhet. 
Milyen típusú díjakban állapodhatunk meg? 
Az ügy típusától, jellegétől függően az ügyvédi megbízási szerződésben megállapodhatunk abban, hogy:

1. úgynevezett „ügyvállalási díj” vagy más néven „alapdíj” kerüljön megállapításra és felszámításra. Ezt követően pedig a továbbiakban az eljárás egyes szakaszaihoz igazodva történjen a díj további részeinek megfizetése. 
2. más esetekben olyan is előfordul, hogy az alapdíj mellett óradíj kikötése történjen, 
3. de gyakran előfordul ezek együttes kombinációja is, vagyis az az eset, amikor ügyvállalási vagy alapdíj meghatározott óraszámú tevékenység díját is magában foglal és amennyiben az adott ügy több munkaórát kíván meg, akkor óradíj kerül megállapításra és felszámítására
4. a tanácsadási díj mértéke minden esetben a tanácsadás megkezdése előtt az Ügyféllel közlésre kerül, amely minden esetben óradíjat jelent az ügy típusától függően meghatározott mértékű óradíj és minden megkezdett óra szorzataként.   

Nyilvánvalóan befolyásolja az ügyvédi munkadíj mértékét, hogy rutinfeladat elvégzéséről, illetve többszörösen összetett, több százmilliós, esetleg többmilliárdos, ügyértékről van szó, illetve olyan speciális jogi konstrukciókról, mint például a házassági vagyonjog esetében a bizalmi vagyonkezelés, külföldi tényállási elem. A jelentős eljárási érték az ügyvéd anyagi felelősségére is közvetlen kihatással van, amely a munkadíj megállapítása során kerül érvényesítésre. 

„Az ügyvédi megbízás (bármely díjszámítás szerinti) díjazásával az ügyfél nemcsak azt a közvetlen időráfordítást honorálja, amelyet az ügyvéd konkrétan az ő ügyére fordít, hanem a szolgáltatás nyújtásához szükséges, viszont folyamatosan frissítésre szoruló, naprakész jogi tudás megszerzésére fordított időt, továbbá az irodai háttér megteremtésének és fenntartásának költségeit is.” (forrás: „Nagykommentár az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényhez” Szerkesztette: Bánáti János / Baranyi Bertold/ Fekete Tamás / Havasi Dezső / Kovács Kázmér / Martonovics Bernadett / Minkó Renáta / Réti László / Szabados János / Szecskay András / Tordai Csaba / Vég Tibor)